1998/4 Sejtes Györgyi

Ez cikk a "Nyelvtan-Kommunikáció-Irodalom Tizenéveseknek" alternatív képességfejlesztő programból ad ízelítőt úgy, hogy közben részletesen bemutatja az egyik alaptankönyvet: a program alkotójának, Bánréti Zoltánnak a Nyelvtan és kommunikáció I. című munkáját. Szeretném bemutatni a program kombinatorikus jellegét, tevékenységcentrikusságát és stílusát a grammatikai szabályfelfedezés, a kommunikációs képességfejlesztés és az irodalom területein egyaránt.

A NAT "nemcsak megengedi a különböző tantervi változatok, tankönyvek és más taneszközök készítését, illetve az iskolai pedagógiai programok és helyi tantervek kidolgozását, választását, hanem ezeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeként kezeli."

A Nyelvtan-Kommunikáció-Irodalom Tizenéveseknek nevű alternatív program 1990 óta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium engedélye alapján választható az általános iskolák felső tagozatában a magyar nyelv és irodalom tanításában. Bármelyik alsó tagozatban használt módszerre építhető, mivel azok megtanítják a hagyományos nyelvtani kategóriákat, s ennél több feltétele nincs is a program elkezdésének.

"Radikális fejlesztést jelent, mivel kombinatorikusan fölépített tevékenységrendszerek segítségével erőteljes képességfejlesztést tesz lehetővé. A nyelvi-kommunikációs kultúra aktív működésére vonatkozó képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a gyerekek és a tanár demokratikus együttműködésére, racionális vitáira épül, talpraesett kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot, kritikai készséget kíván. A program nem az átlaghoz ťidomítŤ, hanem biztosítja, hogy - a normák, konvenciók ismeretében, de kreatív alkalmazásukkal - a gyerekek kikísérletezzék a személyiségüknek legjobban megfelelő kommunikációs stratégiákat, rátaláljanak azokra a közlési műfajokra, amelyekben tehetségesek, és egyúttal belássák, megértsék önmaguk és és mások kommunikációs korlátait, nehézségeit is."

I.A NYKIT-program szerkezeti sajátosságai

Tantárgyfeletti célok.

• a kreativitás és a szocializáltság egyidejű, dinamikus fejlesztése
• önállóság, aktivitás és tolerancia, empátia
• a heurisztikus képességek és beállítódások
• az önellenőrzés, önművelés, önfejlesztés képességének kialakítása
• demokratikus cselekvésmódok értékeinek elsajátítása
• normakövetés és a normától való eltérés képességének egyidejű fejlesztése
• az értékproblémák értelmezésének képességei.

Tantárgyi célok. A program a 6., 8. 10, osztályok végére prognosztizálható teljesítményszinteket ad meg, például:

• a mondatok, majd a szövegek szerkezeteinek felépítésében végzendő műveletek típusaira és komplexitásuk kívánatos mértékére
• a mondatok, majd szövegek szerkezeteinek felismerésére, értelmezésére vonatkozó műveletek típusaira, kombinációira és összetettségük mértékére
• az alkalmazandó közlési stratégiák típusaira, komplexitásuk mértékére, a közlési műfajokra
• a feldolgozandó, megértendő nyelvi, irodalmi, esztétikai, kommunikációs problémákra (pl.: a jelentés és forma fogalma, viszonyai, a hétköznapi és a művészi közlés viszonya, az irodalom társadalmi funkciói, az irodalmi műnemek és műfajok problematikája stb.)

II. A programot alkotó tananyagok közös tulajdonságai:

• tevékenységcentrikusak, a fejlesztendő képességek és az elsajátítandó ismeretek egyaránt a nyelvi anyaggal végzett empirikus műveletek eredményei
• felfedező, kísérletező, heurisztikus beállítódást hoz létre a nyelvtanban, a kommunikációban, az irodalomban egyaránt
• Piaget és Vigotszkij tevékenységpszichológiai iskolája értelmében a műveletek összefüggő tevékenységrendszerekké fejlesztettek, ezáltal a tananyagok fejlesztő hatása erős
• a program építkezése és hatása egyaránt képességfejlesztő jellegű, és nem ismeretcentrikus.

III. A program néhány újdonsága az említetteken kívül:

• az osztályozó nyelvtan helyett kombinatorikus (transzformációs) nyelvtant tanít
• a mondattani kombinatorika műveleteit kiterjeszti a szövegépítkezés mondatközi viszonyaira
• a modern kommunikáció-elmélet, a pragmatika, a szituatív problémamegoldó stratégiák, a beszédcselekvés-elmélet tanulságaira építi a közlési képességfejlesztést
• kronologikus irodalomtanítás helyett tevékenység- és műveletcentrikus, képességfejlesztő, illetve problémacentrikus irodalomanyagot ad. Ez a műértő képességeket és az esztétikai jellegű kreatív képességeket fejleszti.
• a szövegek, különösen az irodalmi szövegek nem tudatos jelentésrétegeire irányuló figyelem, a konnotatív jelentésrétegek megközelítését segítő nyelvi tevékenységek végeztetése
• a verbális esztétikai képességfejlesztés feladattípusainak, műveleteinek, problémáinak kiterjesztése a film, fotózás és a videózás területeire.

IV. Ellenőrzés, értékelés:
A pedagógus az egyes tevékenységekben nyújtott teljesítmény alapján és haladási tempó szerint a tanulókat csoportokba sorolja. Így a differenciált munka során minden gyerek a saját képességeinek megfelelően dolgozhat. Minden tanuló megold minden feladatot, csak időbeli eltolódással. A tanulók aktuális teljesítményét a tanár folyamatosan ellenőrzi és értékeli. Ez jelentheti a hagyományos osztályozást, de az adott feladatra vonatkozó szóbeli minősítést is. A számonkérésnél a tanár a csoportoknak megfelelő tudásszintű feladatokat adja. A lassabban haladó csoportban is kaphat jó jegyet a tanuló. A lassúbb haladási tempó mellett sem kerül hátrányba a továbbtanulásnál, mert elegendő információval, készséggel rendelkezik az ismeretlen feladatok megoldásához is. A helyesejtési és a kommunikációs tevékenységek értékelése nem osztályzatokkal történik.

Grammatika
A NYKIT-program alaptétele az, hogy a kisgyermek már az iskolába lépés előtt tudja anyanyelvét, azaz bizonyos fokig anyanyelvének grammatikáját (a gyerek által ismert és használt nyelvi egységek és szabályok: mondat- és szövegalkotás), ezért a nyelvi nevelés helyzete sajátos. A gyerek nyelvtudása azt jelenti, hogy a grammatika alkalmazásával végtelen sok mondatot képes előállítani. Nyelvtudása alkotó természetű; cselekvésekben, a grammatikát alkalmazó közlésekben nyilvánul meg.

Kommunikáció
A NYKIT-program általános és specifikus céljai között kiemelt terület a kommunikáció. Tanítását a grammatika, helyesejtés, helyesírás kölcsönhatásában valósítja meg, szem előtt tartva a kommunikáció-elmélet sajátos kereteit. A kommunikáció a tanítás-tanulás folyamatában célként és eszközként is megjelenik. A kommunikáció segítségével a tanulóknak képessé kell válni a különböző jellegű és különböző utakon terjedő információk megértésére, szelektálására, felhasználására, kialakítására, közvetítésére, létrehozására. A tevékenységcentrikus tanítási-tanulási folyamat során a tanulóknak el kell sajátítani azokat a nyelvi-lélektani, kulturális-normatív ismereteket, szabályokat, módszereket, amelyek szükségesek a társadalmi érintkezéshez, véleményalkotáshoz, az egyéni és közösségi érdek érvényesítéséhez.

Helyesírás
A helyesírás a sikeres kommunikáció technikai feltételrendszeréhez tartozik. Helyesírásunk egyik alapelve a kiejtés szerinti írásmód, ezért a helyesejtési és helyesírási tevékenységek egymás segítői. A helyesírás tanításakor kétirányú tevékenységet végeztetünk: a normáknak megfelelő automatizmusok szinten tartását és a hibák javítását feladatvégzés közben, illetve után.

Helyesejtés
A helyesejtést a sikeres szóbeli kommunkiáció feltételrendszerének tekinti a Nyelvtan - Kommunikáció - Irodalom Tizenéveseknek program. A tanulókban tudatosítani kell azt a tényt, hogy a helyesejtés közvetlen kommunikációs hatásokat válthat ki. A normától eltérő beszédmód kifejezhet társadalmi hovatartozást, vagy lehet a közlő által használt sajátos kiemelési, ellenpontozó jelzésrendszer. A gyerekeknek érteniük kell az intonációs különbséget, a tartalmilag egyenértékű, de strukturálisan különböző kifejezéseket.

Irodalom
Az irodalomtanítás célja, hogy a gyerekek megtanuljanak értőn olvasni. Ismerjék azokat a technikákat, műértelmezési stratégiákat, melyek segítségével el tudnak indulni egy adott irodalmi mű önálló megértésének útján. Tehát irodalomból is a képességfejlesztés, esztétikai kreativitásra ösztönzés, a dolgok felfedeztetése az elsődleges. Ehhez kapcsolódnak a nyelvi-kreativitást fejlesztő feladatok (versalkotás, képes beszéd alkotása, mese, elbeszélés, szatíra írása, színjáték írása és előadása ...).

V. Transzformációs mondattan és szöveggrammatika
Bánréti Zoltán :NELVTAN ÉS KOMMUNIKÁCIÓ I.

Az NyKIT program az egyetlen olyan program ma Magyarországon, amely a generatív nyelvtant tanítja a gyerekeknek. Azt vizsgálja, hogy milyen szabályok alapján működik a nyelv, hogyan lehetséges az, hogy véges elemkészletből véges számú szabály segítségével végtelen sok mondat létrehozható, illetve megérthető. A gyerekek az általuk tudott, használt szabályokat keresik meg az órán, s az eddig ösztönösen használt szabály tudatossá válik. Az ötödik osztály első témaköre: A nyelvtudás is ezt vizsgálja. Tisztázza a gyerekek számára, hogy mit jelent az anyanyelv tudása, mi értelme van a nyelvtan tanulásának. A következő témakör célja a tananyag két alaphelyzetének: a kísérletnek és a terepnek a megkülönböztetése. Annak tudatosítása, hogy a szabályok keresése közben mesterséges konstrukciókat alkotunk, majd ezek közül kiválasztjuk a nyelvhasználatba illőket. Ezekkel foglalkozunk a terephelyzetben, ahol az egyes nyelvhasználati változatokat: a beszéd és az írás kommunikatív műfajait próbálják ki és játsszák el a tanulók. Ezután kezdődik a kísérleti munka. A gyerekek mondatokat raknak össze, bontanak szét, keresik, hogy mi a magjuk. A szokásos és a szokatlan jelentésű mondatok elkülönítése és az Értelmező Kéziszótár használata a következő témakör követelménye. Az elemi mondatok formája részben a tanulók elkülönítik az értelmes és értelmetlen mondatokat a szósalátától, a szófajok segítségével leírják a mondatok formáját, illetve megadott formára maguk is mondatokat alkotnak. A következő feladat a nyelvi szabály felismerése és megfogalmazása formai és jelentésbeli példákon, a feltétel és következmény relációjának alkalmazása a gyakorlatban. Az alanyi és állítmányi rész (I.) témaköre az állítmány vonzatainak felismertetését gyakoroltatja. Ugyanennek a fejezetnek a második része az alanyi rész belső szerkezetének és helyettesíthetőségi viszonyainak elemzésével foglalkozik. Tisztázza a kötelező és a szabad mondatrészek, az elemi és bonyolult mondatok viszonyát. Az elemi mondatok beágyazásai-vonatkozó mellékmondatok című rész követelménye a mondatbeépítések technikájának elsajátítása, az összetett mondatról tanultak lényegének saját szavakkal történő megfogalmazása, példákon való bemutatása. A következő fejezetben - Az elemi mondatok beágyazásai - a körülményhatározói mellékmondatok - a mondatépítés technikájának és a vonzat szempontjainak összekapcsolása, a vonzat és a körülményhatározó megkülönböztetése megy végbe feladatokon keresztül. Az elemi mondatok beágyazásai - a birtokos jelzős szószerkezet és a főnevesítés részben a diákok a tanultakat együttesen alkalmazzák összetett grammatikai viszonyok feltárása közben. Az elemi mondatok beágyazásai témakör negyedik részében a vonzatmellékmondatok is megjelennek. A cél: vonzatmondatrész helyére mellékmondat beépítése mint a mondatépítés technikájának típusa. Az elemi mondattól a szövegig témakörben a tanulóknak elemi mondatok rendezetlen halmazából kiválasztott mondatokat szöveggé kell rendezni grammatikai és kommunikációs szempontok alapján. A következő részben - névmásozás és kihagyás- az előre és hátrautalás alapvető nyelvtani szabályainak felfedeztetése megy végbe a műveletek révén.

Azok a tanárok, akik vállalják a program tanítását, mind a tehetségfejlesztéshez, mind pedig a nyelvi hátrányos helyzet kompenzálásához megkapják a szükséges ismereteket a tanári kézikönyvekből, útmutatókból, feladatgyűjteményekből. Az évente szervezett továbbképzéseken minden felmerülő elméleti és gyakorlati kérdésre választ kapnak a kollégák.

Szépe György, a neves nyelvész a következőket írta a programról szakértői véleményében: "A kamaszok kreativitásra, aktivitásra való nevelése nem kis dolog egy olyan történelmi korszakban, amikor az egész felnőtt társadalom számára kívánunk olyasmit, amit ők maguktól szeretnek művelni. Szabadon, önkéntesen, játékosan és fantáziával dolgozni.

Fogadja az olvasó is ilyen szeretettel ezeket a könyveket, minden kamaszos jellegével együtt, mint azok a kamaszok, akik tanulják ezt a tananyagot. Nem is mindig veszi észre, hogy ez tananyag; egyszerűen szeretik olvasni, kipróbálni, használni."

Gyakorló tanárként úgy gondolom, hogy érdemes mélyebben megismerkedni a programmal, majd vállalni a tanítását, hiszen ötödiktől nyolcadik osztályig a diákok eljutnak odáig, hogy az egyéniségüknek megfelelő kommunikációs stratégiákat kialakítják és eredményesen alkalmazzák a különböző kommunikációs helyzetekben. A generatív grammatika segítségével megtanulnak alkotó, kreatív módon gondolkozni, és a számítástechnikai ismereteket könnyebben elsajátítani.